Sebess�gm�r�s

Szerintem nincs olyan modellez�, aki ne szeretn� tudni, hogy mennyivel is megy az aut�ja. Ez azonban nem mindig a legegyszer�bb feladat. Sebess�get k�zvetlen�l nem tudunk m�rni, azt minden esetben sz�m�tjuk. Az al�bbiakban bemutatunk n�h�ny m�dszert. Azonban hogy melyik a legegyszer�bb, �s legegyszer�bben kivitelezhet� ezek k�z�l, azt mindenki d�ntse el saj�t maga.

"�ld�z�ses" m�dszer

Egy 1:1-es aut�val (�rtsd: p�ld�ul egy szem�lyaut�val) haladunk egyenletes sebess�ggel, �s figyelj�k a kil�m�ter�r�j�t. Ehhez minimum 2 ember kell, egyik vezeti az 1:1-est, a m�sik a modellaut�t. �gy j� k�zel�t�ssel meg�llap�that� a sebess�g. A m�r�si pontoss�g a szem�lyaut� sebess�gm�r�j�nek pontoss�g�n, valamint a modellaut�t vezet� szem�ly �gyess�g�n m�lik, mivel pontosan akkora sebess�ggel kell vezetni a modellaut�t, mint a szem�lyaut�t. �s hogy mi�rt is kapta ezt a nevet? H�t egyszer�en az�rt, mert a legc�lszer�bb, ha a modellaut� van h�tul, a szem�lyaut� pedig el�l. �gy egy esetleges hiba eset�n (modellaut�t vezet� elveszti az uralmat a j�rg�ny felett, vagy r�di�zavar van, stb) a modellaut� lemarad, a szem�lyaut� pedig nem tapossa agyon. H�tr�nya, hogy nehezen kivitelezhet�, tov�bb� nagy, �s forgalommentes hely kell neki.

Trafipax

A m�dszer neve gondolom m�r sejteti a l�nyeget. Itt megk�r�nk egy rend�r ismer�st, hogy legyen kedves a sz�guld� modellaut� sebess�g�t megm�rni. Ez a sebess�gm�r� szerkezet +/- 5 km/h pontoss�ggal dolgozik (tapasztalatb�l tudom), �s k�pes r�vid t�von is m�r�st v�gezni. H�tr�nya, hogy rend�ri jelenl�tet ig�nyel. (B�trabbak egy gyors modellaut�val megpr�b�lkozhatnak v�rosban a mit sem sejt�, rejt�zk�d� trafipaxxal kac�rkodni. Ha szerencs�j�k van, a rend�r viccnek veszi, �s nem jelenti fel. Persze hogy is tenn� azt meg, mikor a modellaut�n nincs is rendsz�m. :)

K�t pont k�z�tt...

A fizik�b�l ismerj�k azokat az �sszef�gg�seket, miszerint egy egyenletes sebess�ggel mozg� test azonos utat tesz meg azonos id�k�z�nk�nt. Ez azt jelenti, hogy miut�n a modell el�rte a v�gsebess�g�t, ut�na minden egyes m�sodpercben ugyanannyi utat tesz meg (mondhatni: a sebess�ge �lland�). A sebess�g meghat�roz�s�hoz k�t olyan pontra van sz�ks�g�nk, amelyek k�z�tt az aut� tudja tartani ezt az egyenletes (v�g)sebess�get. Tov�bb� tudnunk kell azt is, hogy mekkora a k�t pont t�vols�ga, illetve hogy mekkora id� alatt teszi meg ezt az aut�. Ha ezek megvannak, akkor helyettes�ts�k be az al�bbi k�pletbe az �rt�keket, �s m�ris megkapjuk a sebess�get.

ahol v a sebess�g, s a k�t m�r�si pont t�vols�ga, t pedig az az id�, ami alatt a modell �thaladt a k�t vizsg�land� pont k�z�tt (megj.: �gyelj�nk a m�rt�kegys�gekre). A m�r�s pontoss�ga f�gg:

• a m�r�si pontok t�vols�g�t�l (min�l t�volabb vannak a pontok, ann�l pontosabb a m�r�s)
• az id� m�r�s�re haszn�lt eszk�zt�l (stopper�ra, amit "szemre" ind�tunk �s �ll�tunk meg �gy el�g pontatlan lehet a m�r�s)

Gyorsul�si verseny

A fent ismertetett m�r�si m�dszer (K�t pont k�z�tt...) egyik igen nagy h�tr�nya az, hogy nem tudunk el�g pontosan id�t m�rni, mivel min�l k�zelebb vannak a m�r�si pontok, ann�l pontatlanabb a m�r�s, illetve min�l t�volabb vannak, ann�l nehezebb m�rni az id�t. Mindezek kik�sz�b�l�s�re �pp a gyorsul�si versenyek adtak ihletet. Enn�l a m�dszern�l az egyenes vonal� egyenletesen gyorsul� mozg�s t�rv�ny�t haszn�ljuk fel, amely kimondja, hogy a megtett �t egyenesen ar�nyos az id� n�gyzet�vel �s a sebess�g egyenesen ar�nyos az id�vel. A vizsg�lt test (modell) �ll� helyzetb�l indul, �s folyamatosan gyors�t, am�g el nem �ri a v�gsebess�g�t. M�rni k�t dolgot kell, egyr�szt azt az id�t, am�g az �ll� helyzetb�l indul� aut� el�ri a v�gsebess�get (a motor hangj�n ezt hallani is), illetve azt a t�vols�got, amely az indul�si pont �s az a pont k�z�tti t�vols�g, ahol a modell el�rte a v�gsebess�get.

Mivel a modellaut� sebess�ge folyamatosan v�ltozik, ez�rt be kell vezetni egy �j fogalmat, ahol a pillanatnyi sebess�g az id� m�l�s�val egyenletesen n�: a v�ltoz�s gyorsas�g�t, a sebess�gn�veked�s m�rt�k�t nevezz�k gyorsas�gnak (jele: a). Az �t ismert (s), tov�bb az id� is. A v�gsebess�get az al�bbi k�plet rendez�s�vel lehet meghat�rozni:

Ezzel meghat�roztuk a gyorsul�st, �gy m�r ki tudjuk sz�m�tani, hogy a modellaut� t ideig egyenletesen gyorsulva mekkora sebess�get �r el.

v = a * t

Vegy�nk egy egyszer� p�ld�t. Egy egyenletesen gyorsul� test �ll� helyzetb�l indulva 20 m�sodpercig gyorsult, �s ezalatt 400 m�tert tett meg. Az adatok alapj�n teh�t a test gyorsul�sa 2 m/s2, a v�gsebess�ge pedig �gy 40 m/s. Ezt ha �tv�ltjuk km/h-ba, akkor 144 km/h-t kapunk.

Infrakapu

A "K�t pont k�z�tt..." m�dszer kieg�sz�t�se, itt a m�r�si pontokat egy-egy infrakapuval l�tjuk el, amelyek egy sz�m�t�g�pre vannak k�tve. Amikor egy test �thalad az 1. kapun, a sz�m�t�g�p elkezdi m�rni az id�t, amikor pedig a 2. kapun halad �t, akkor meg�ll�tja. A k�t kapu t�vols�g�b�l �s az id�b�l �gy m�r eg�szen j� pontoss�ggal lehet sebess�get m�rni. Ennek a m�dszernek a h�tr�nya, hogy n�mi elektronikai, �s sz�m�t�stechnikai ismereteket ig�nyel, tov�bb� egy hordozhat� sz�m�t�g�pet is, ami az id�t m�ri �s a sebess�get sz�molja. Ennek a m�dszernek a kivitelez�se folyamatban van. Ha a berendez�s elk�sz�l, akkor b�vebben �rok majd r�la.